Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar Shirayan Vajramutthí Sportegyesület - Alapszabály / Első Rész

 Magyar Shirayán Vajrámutthí

Tradícionális Harcművészeti-, Orientalisztikai-,

Kulturális-, Tömegsport-, Szabadidős- és Sport Egyesület

 

(Magyar Shirayán Vajrámutthí Sportegyesület)

 

2010. április 10. napján,

az Alakuló Közgyűlés Alapító Tagsága által elfogadott

 

  A L A P S Z A B Á L Y Z A T A    

 


Az egyesület elnevezése

Magyar Shirayán Vajrámutthí Tradicionális Harcművészeti-, Orientalisztikai-, Kulturális-, Tömegsport-, Szabadidős-és Sport Egyesület

 

Az egyesület rövidített elnevezése és monogramja

Magyar Shirayán Vajrámutthí Sportegyesület —— M.S.V.S.E.

 

Az egyesület alapításának dátuma

2010. április 10.

 

Az egyesület székhelye, telephelye és levelezési címe

Székhely: 1131 Budapest, Kucsma u. 19. I/8. * Telephely: 2633. Ipolytölgyes, Kossuth Lajos utca 43.

Levelezési cím: 1131 Budapest, Kucsma u. 19. I/8.

 

Az egyesület törvényességi felügyeleti szerve

Fővárosi Főügyészség

 

Az egyesület szakmai felügyeleti szerve

Arany Lótusz Pagoda Orientalisztikai- és Tradicionális Harcművészeti Alapítvány szervezetén belül működő

Shirayan Vajramutthí Torna- és Harcművészeti Akadémia (annak vezető mestere és a mindenkori oktatók személyi képviselete által)

 

Az egyesület tevékenységének legfőbb területe

A fiatalság aktív sportéletre nevelése, sporttevékenységek szervezése és lebonyolítása a sportszemléletű életvitel kialakítása érdekében, sportegyesületi keretek között, egészségmegőrzés, valamint a mindezekhez járulékosan kapcsolódó közösségi események megszervezése és lebonyolítása.

 

Az egyesület jellege

sportegyesület

 

Az egyesület működési területe

Alapítási területén és annak vonzáskörzetén túl elsősorban országos hatáskörű működési terület, másodsorban a jogszabályoknak megfelelve nemzetközi működési területek is.

 

Az egyesület alapításának és működtetésének céljai

1./ A Sporttörvény előírásainak megfelelve a Shirayan Vajramutthí Harcművészet Magyar Kung-Fu Szakszövetség tagjai sorába, továbbá más Harcművész Szövetségek szervezetébe léptetése, a Magyar Shirayan Vajramutthí Sportegyesület aktuális és jövőbeli céljainak érdekében és azoknak megfelelve. Ezekben a Szövetségekben együttműködés kialakítása és bajnokságokon, versenyeken történő részvétel.

2./1. A Shirayan Vajramutthí harcművészeti irányzat harcművészeti iskoláinak működtetése és azok működési feltételeinek megteremtése,

valamint a Shirayan Vajramutthí harcművészet irányzatát az ország egyéb helységeiben és területein gyakorló csoportok szakmai munkájának összefogása és koordinálása, a Magyar Kung-Fu Szakszövetség és más Harcművészeti Szövetségek elveinek figyelembevételével.

2./2. Kiegészítés: Az egyesülettel szemben a Magyar Kung-Fu Szakszövetség és más Harcművészeti Szövetségek felügyelete kizárólagosan a Magyar Kung-Fu Szakszövetség és más Harcművészeti Szövetségek által előírt tagsági jogokra és kötelességekre vonatkozik, amennyiben az egyesület velük tagsági jogviszonyba kerül. A Magyar Kung-Fu Szakszövetség és más Harcművészeti

Szövetségek a Shirayán Vajramutthí Sport Egyesület belső szervezeti ügyeiben és szakmai döntéseiben nem jogosultak rendelkezni és számon kérni!

3./ A Shirayán Vajramutthí harcművészeti irányzat módszereire alapozott versenyzői csapat országos szintű létrehozása, működtetése, és működési feltételeinek megteremtése. A versenyzők országos- és külföldi bajnokságokon, versenyeken történő indítása, s mindezek anyagi- és egyéb feltételeinek megteremtése.

4./ A Shirayán Vajramutthí harcművészet hagyományainak, elméleti- és gyakorlati tanításainak szervezett körülmények közti

rendszeres és színvonalas végzése a szakmai felügyeleti szervek és a szakmai vezetésben kompetens személyek (vezető mester, mesterek, oktatók, tanítók) szakmai útmutatásai- és felügyelete mellett.

5./ A távol-keleti kultúrák, művészetek, sportjátékok tanulmányozása, az érdeklődők részére történő felelevenítése, terjesztése.

6./ Az egyesületi céloknak megfelelő sport-, kulturális- és művészeti rendezvények szervezése és lebonyolítása,

amatőr- és hivatásos harcművészeti versenyek, bajnokságok szervezése és lebonyolítása, bemutatók, előadások szervezése és lebonyolítása a kompetens felügyeleti szervek  útmutatásai, előírásai és felügyelete mellett.

7./ A fiatalság aktív sportéletre nevelése, a sportszemléletű életvitel, életmód kialakítása s ebből a célból tömegsport-, szabadidős- és sporttevékenységek szervezése és lebonyolítása.

8./ Belföldi- és külföldi szabadidős táborozások, edzőtáborozások, szakmai továbbképzések, bemutatók, valamint az egyesület profiljának megfelelő rendezvények szervezése és lebonyolítása.

9./ A Shirayán Vajramutthí harcművészeti irányzat gyakorlatozásainak, tanfolyamainak megszervezése, lebonyolítása, harcművészeti oktatás, szakmai továbbképzés, versenyekre és bajnokságokra történő felkészítés.

10./ Szakkiadványok, tanulmányi jegyzetek, könyvek, szakmai filmek- és fotóalbumok szerkesztése, készíttetése és terjesztése, valamint kiadói tevékenység végzése népszerűsítő- és oktatási segédanyagként használható nyomdai termékek előállítása, előállíttatása és terjesztése  céljából.

11./ Utazásszervezés az egyesületi célkitűzések megvalósítása érdekében, az idevágó jogszabályi előírások figyelembevételével.

12./ Esélyegyenlőség elveinek megvalósítása az egyesületi célkitűzések egyéb vonatkozásait felhasználva.

13./ Rekreációs tevékenységek.

14./ Hagyományos gyógyászati tevékenységek az idevágó jogszabályok figyelembevétele és betartása mellett.

 

A közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés a tagok összessége. Az egyesület rendes tagja csak természetes személy lehet.

A közgyűlést az egyesületi elnökség elnöke, vagy annak írásbeli meghatalmazással rendelkező elnökségi tag megbízottja hívja össze a cél, a helyszín és az időpont pontos megjelölése mellett, a közgyűlést legalább tizenöt nappal megelőzően. A közgyűlés összehívása történhet postai úton (tértivevényes ajánlott levélben), vagy szóban, s ez utóbbi esetében az összehívás tényének tudomásulvételét igazoló

sajátkezű tagi aláírás begyűjtése mellett. A közgyűlés összehívása történhet e-mail postán is, az összehívás tényét megőrző üzenet eltárolása mellett.

Az elnökség köteles a közgyűlést harminc napon belül akkor is összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a szavazásra jogosult tagok egyharmada a cél és az ok megjelölése mellett írásban az elnökség felé indítványozza.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok legalább kétharmada jelen van, ellenkező esetben a közgyűlés szavazatképtelen és azt ismételten össze kell hívni egy órán túl, de két órán belül. Az ismételten összehívott közgyűlés a szavazatra jogosult tagság létszámától függetlenül határozatképes. A közgyűlés a jelenlévők 50%-a  + 1 fő arányban határoz az elé terjesztett ügyekben, kivéve ha ezen alapszabály más szavazati arányt határoz meg.

A közgyűlés feladata az elnökség tagjainak megválasztása, az elnökség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása, az egyesületi munka fő irányvonalainak elfogadása és megszavazása.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a jelenlévők közül választott két taggal hitelesíttetni kell, s azt meg kell őrizni.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a/ az alapszabály megállapítása és módosítása, valamint a tagdíj mértékének és esedékességének megállapítása

b/ az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai- és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása,

c/ az elnökség és az ellenőrző testület elnökének, továbbá tagjainak megválasztása és visszahívása,

d/ az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének elhatározása,

e/ az egyesület jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása,

f/ az egyesület önkéntes feloszlásának kimondása,

g/ mindaz, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,

 

Az egyesületi elnökség:

Az egyesület jogi személy, amelyet annak választott, 5 tagú elnöksége, annak elnökével az élén irányít.

Az elnök mellé társelnök is választható. Az elnök és a társelnök képviseleti joga önálló, azaz külön-külön is jogosultak képviselni az egyesületet, de végzett tevékenységükről egymás felé beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

Az elnökséget a közgyűlés választja nyílt szavazással két éves időtartamra. Az elnökség tagjai újraválaszthatóak. Az elnökség létszáma szükség- és igény esetén bővíthető.

Az elnökségben szükség- és igény szerint társelnöki-, alelnöki-, elnökhelyettesi-, titkári- és főtitkári posztok is létrehozhatóak.

Az egyesület elnökségének tagja nem csak tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet.

Kiskorú is választható tisztségviselőnek, csupán képviseleti és bankszámla feletti rendelkezéshez szükséges teljes cselekvőképesség

Az egyesület elnökségének (annak elnökével az élén) legfőbb feladata az egyesület munkájának irányítása, az elvégzendő feladatok megjelölése, kiosztása és felügyelete, az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése.

Az elnökség összetételét a közgyűlés hagyja jóvá.

 

Az egyesületi elnökség további feladatai

A közgyűlések összehívása és a közgyűlés hatáskörébe tartozó események, rendelkezések, döntések, feladatok előterjesztése. A közgyűlés felé az éves beszámoló elkészítése, előterjesztése és elfogadtatása. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Fegyelmi Szabályzat pontjainak kidolgozása, a közgyűlés elé terjesztése és elfogadtatása. A tagdíjak összegének megállapítása, a közgyűlés elé terjesztése és elfogadtatása. Az elnökség tisztségviselőinek és tagjainak feladatkörét és jogait a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíti az elnökség. A Szervezeti és Működési Szabályzat nem állhat ellentétben az Egyesületi Alapszabályzattal és az egyesületi jogszabályokkal. Az egyesületet annak elnöke, és (megválasztása esetén) társelnöke képviseli, aláírási, pecsételési és utalványozási jogkört gyakorolva.

Az egyesületi elnököt és (megválasztása esetén) társelnököt szóbeli megbízás útján, vagy szükség esetén az elnök vagy társelnök írásbeli meghatalmazása útján az elnökhelyettes, vagy meghatározott ügyekben az elnökségnek, az egyesületi elnök vagy társelnök által írásbeli meghatalmazással rendelkező tagja helyettesítheti. Az egyesületi elnök és a társelnök feladataikat külön írásos megállapodásban rögzítik.

Az egyesületi elnökség összehívása az elnök feladata, de az elnökség tagjainak többségi rendelkezése esetén is össze kell hívni azt, az elnök felé történő írásbeli előterjesztéstől számított két héten belül. Az elnökségi gyűlésen az elnökség 50%-a + 1 fő szavazattal lehet döntést hozni. Az elnökség akkor szavazatképes, ha az elnökség tagjainak legalább 50%-a + 1 fő jelen van.

Az elnökséget az egyesületi elnökség elnöke, vagy annak írásbeli meghatalmazással rendelkező elnökségi tag megbízottja hívja össze a cél, a helyszín és az időpont pontos megjelölése mellett, az ülést legalább tizenöt nappal megelőzően. Az összehívás történhet postai úton (tértivevényes ajánlott levélben), vagy szóban, s ez utóbbi esetében az összehívás tényének tudomásulvételét igazoló sajátkezű aláírás begyűjtése mellett. Az ülés összehívása történhet e-mail postán is, az összehívás tényét megőrző üzenet eltárolása mellett.

Az elnökségi döntésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a jelenlévőkkel hitelesíttetni kell.

A jegyzőkönyvet a központi irattárban meg kell őrizni. Az egyesületi iratok, jegyzőkönyvek elhelyezésének, megőrzésének és az elnökség tagjainak, valamint a felügyelő bizottság tagjainak, vagy megbízottjának betekintési lehetőségeinek módjáról az elnökségnek kell döntenie, a felügyelő bizottság elnökével egyeztetve.

Az egyesület elnöksége feladatainak helyi ellátásához regionális szerveket hozhat létre.

Az egyesületi elnökséget, vagy egyes elnökségi tagokat a tagság 2/3-ának írásbeli javaslatára és indoklása mellett a közgyűlési tagság visszahívhatja, leválthatja és helyükre új személyt, vagy személyeket nevezhet ki. A visszahívott, leváltott, vagy lemondott elnökség, vagy elnökségi tag(ok) kötelesek az egyesületi dokumentumokat, pecsétet, házi-pénztárt az új elnökség részére haladéktalanul kiadni, az új elnökség valamely okból történő akadályoztatása esetén pedig, annak megválasztása idejéig a felügyelő bizottság rendelkezésére bocsátani.

 

Az egyesületi tagság

Az egyesület tagsága alapító tagokból és rendes tagokból áll.

Alapító tag az a természetes személy, aki az egyesület alakuló közgyűlésén az egyesület megalapításának kimondásánál személyesen aktív részt vállalt, s ennek alapján az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvébe mindezek alapján alapító tagként bejegyezték.

Az alapító tag az egyesület megalakulásának kimondása után rendes tagként kerül nyilvántartásba.

Az egyesület rendes tagja az a természetes személy lehet, aki írásos felvételét kéri, továbbá az egyesület rendes tagságára vonatkozó előírásokat elfogadja és felvételét az elnökség jóváhagyja.

Az elnökség elutasíthatja a felvételi kérelmet és megtagadhatja a felvételt;

ha a felvételt kérő személy büntetett előéletű,

ha a rendes tagság soraiból bárkinek tudomása van arról, hogy a felvételt kérő bűncselekménynek minősülő tevékenységet folytatott, folytat, vagy szándékozik folytatni,

ha a felvételét kérő olyan személyekkel tart kapcsolatot, hogy mindaz az egyesületre rossz fényt vetne,

továbbá, ha a felvételt kérőnek az egyesülettel történő bármilyen kapcsolata az egyesületet negatív megítélésnek tenné ki.

Az egyesület tagja köteles az egyesületi tagságra vonatkozó előírásokat és rendelkezéseket maradéktalanul betartani, az egyesületi célok megvalósítását tevőlegesen és erkölcsileg is támogatni, a egyesületen belüli közösségi élet normáit betartani.

 

Az egyesületi tagok az egyesületi adminisztrációs- és egyéb tevékenységek fenntarthatósága érdekében rendszeresen tagdíjat kötelesek fizetni, melynek összegét és esedékességét az elnökség terjeszti elő és a közgyűlés szavazza meg. A tagdíj módosítás mértékét és a módosítás életbelépésének esedékességét is a közgyűlés jogosult meghatározni.

Az egyesület rendes tagja szavazati joggal rendelkezik, tisztségre választható, jogosult az egyesület munkájában az elnökség irányítása mellett, képességeinek megfelelően részt venni.

Az egyesület tagja önálló elhatározásból csak tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet, tizennyolcadik életév betöltése előtt az egyesületi tagsághoz a törvényes képviselő előzetes írásos szülői beleegyezés szükséges.

Az egyesületi tagság megszűnhet önkéntes kilépéssel, fegyelmi úton történő kizárással, vagy elhalálozással.

Fegyelmi úton történő kizárással szűnik meg a tagság, amennyiben a fegyelmi vétséget a tag kötelességszegő, vétkes magatartása idézte elő, s a fegyelmi eljárást követően az Elnökség zárt ülésen, egyszerű szótöbbséggel írásban erről határoz.

A határozat ellen jogorvoslatnak van helye.

Fegyelmi eljárásnak fegyelmi vétség elkövetése esetén van helye.

A fegyelmi eljárás és fegyelmi vétség, valamint az alkalmazható szankciók részleteit a „Fegyelmi szabályzat” rész tartalmazza.

 

Az egyesületi pártoló- és tiszteletbeli tagság

Az egyesület rendes tagsága mellett pártoló tagokat és tiszteletbeli tagokat is felvehet soraiba. Pártoló tag és tiszteletbeli tag lehet természetes személy és jogi személy, aki az egyesület pártoló tagságára és tiszteletbeli tagságára vonatkozó előírásokat elfogadja, írásos felvételét kéri és felvételét az elnökség jóváhagyja.

Pártoló tag az a természetes, vagy jogi személy, amely az egyesületi célkitűzéseket elfogadja, s azokat erkölcsileg és anyagilag, az elnökséggel történő megegyezés mértékében támogatja.

Tiszteletbeli tag az a természetes, vagy jogi személy, amely az egyesületi célkitűzéseket elfogadja, s azokat erkölcsileg támogatja, valamint tiszteletbeli tagként bejegyzett személye az egyesület megítélését pozitívan mozdítja elő, illetőleg, ha az egyesület számára nyújtott erkölcsi támogatása olyan mértékű, vagy jelentőségű, hogy mindezek alapján az egyesület tiszteletbeli tagként jelöli meg.

Az egyesületi pártoló- és tiszteletbeli tagság megszűnhet önkéntes kilépéssel, fegyelmi úton történő kizárással, vagy elhalálozással.

 

A tagsággal kapcsolatos egyéb rendelkezések

A rendes tag teljes jogkörrel rendelkezik és tagdíjat fizet, a pártoló és tiszteletbeli tag döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik, csak tanácskozási joggal vehet részt a közgyűlés ülésein.

A tagdíj nemfizetése automatikusan nem szüntetheti meg az egyesületi tagságot, arra csak előzetes felhívás, figyelmeztetés és mindezek eredménytelensége után kerülhet csak sor.

 

 ...folytatás a következő lapon ...

 

A mappában található képek előnézete Kung-Fu Bajnokság 2009.03.29.Budapest