Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tibeti Temetkezési Szokások

2012.06.06

Tibeti Temetkezési Szokások

A hagyományos tibeti temetkezési szokások egyes elemei különösnek és brutálisnak , vagy akár horrorisztikusnak is tűnhetnek a más kultúra szokásai szerint nevelkedett ember számára. A tibetieknek nincsenek - az európai értelmezés szerinti - temetőik. Az európai fogalmak  szerint temetésnek csak erőteljes túlzással nevezhető, inkább ún. ‘halottkezelő-eljárás’-ként jellemezhető tevékenységet a tibetiek igen sajátságos módon végzik. A holttestet összezsugorított helyzetben, fejét a combjai közé erősítve összekötözik, majd egy bőrzsákba dugják és a háztetőre függesztik. Ekkor elhívják a lámát, a buddhista papot, aki szent szövegeket mormol. Pár nap múlva a csontokat átadják egy szeletelő embernek, aki levagdossa a húst a csontokról  és a kutyák elé veti, majd a csontokat mozsárban összetöri és gabonával összekeverve golyókká gyúrja a kutyák és a keselyűk számára. Az északi vidéken a holttestet egyszerűen kiteszik egy kijelölt hegyoldalra, hogy ott a vadállatok falhassák föl. Ez minél gyorsabban történik, annál nagyobb megbecsülést érdemelt ki életében, ha viszont sokáig ott marad érintetlenűl, az gonoszságának bizonyítéka. Az eljárás célja, hogy megrövidítse az időt az újjászületésig. A halott ugyanis csak akkor születhet újjá, ha teste teljesen megsemmisült, s ezt a folyamatot meggyorsítja az emésztődés az állatok gyomrában. 

charonboat_dot_com_tibet_sky_burial_6.jpg

A halott hagyatékának egyik felét alamizsnaként szétosztják, másik felét a lámakolostoroknak adják. A családnak semmi sem marad.
A magasabb rangú lámákat szantálfa-máglyán elégetik és emlékhelyet emelnek számukra, a fertőzésben elpusztultakat elföldelik, a szegényeket pedig egyszerűen a vízbe dobják, mivel a mészárosmunka nem ingyenes szolgáltatás, s akiért nem tudnak fizetni, annak nem jár.
Bizonyos helyeken a lámák húsát is a keselyűkkel etetik meg. A megőrölt csontokból és gabonából kevert golyókat a halotti szertartás vezetője is megkóstolja.
A legmagasabb rangú lámák Buddha meditációs tartásában várják a halált, s ha öntudatukat vesztve testük összeomlik a szerzetesek megtámogatják, hogy az előírt tartásban merevedjék meg. Ebben a helyzetben fémedénybe teszik, s az edényt sóval töltik fel, majd légmentesen lezárják és kőépületben elhelyezve őrzik. 

sky-burrial-4.jpg

Egyes helyeken a hamvasztásra tértek át. A halottat színes ruhába öltöztetik és egy hordozható ülőszékre kötözik. A lámák és a férfi hozzátartozók kiséretében a hamvasztóhelyre viszik. A szertartáson nők nem vehetnek részt. Folyamatos imádkozás közben a holttestet az ülőszékkel együtt egy agyaggal tapasztott, fehérre meszelt, felül nyitott építmény, a ‘purkhang’ tetejére helyezik. A tüzet alulról gyújtják be és addíg táplálják, míg a test elhamvad. A negyedik napon a hamvakat összegyűjtik, agyaggal összekeverik és  miniatűr ‘chörten’-t, emlékszobrot formáznak belőle, s azt szent helyen, vagy annak közelében helyezik el. Más területeken a hamvakat egy folyóba szórják. A hamvasztási szertartáson láma-papok tevékenykednek folyamatosan. Működésük költsége helyenként változó, de sehol sem olcsó. A halál vámszedői mindenhol jelen vannak. 

skyburial.jpg

 

A mappában található képek előnézete Himálaya