Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bivalyviadal - Lóviadal - Kakasviadal

2012.06.06

Bivalyviadal - Lóviadal - Kakasviadal 

 
Az Indonéz-szigetvilágban és a Fülöp-szigeteken rendszeresen rendeznek állatviadalokat, melyeket napjainkban hivatalosan tiltanak, de ennek ellenére bizonyos vallási szertartások ürügyén mégis megrendezésre kerülhetnek. Minden évben egyszer, Szent Izidor napján ünnepséget rendeznek a Fülöp-szigetek bivalyai, a karabaók tiszteletére. A bivaly ilyenkor virágfüzérekkel a nyakában, felszerszámozva és ékesen feldíszítve lépked végig a falu utcáin, díszes kalappal a fején, s még papi áldásban is részesül.
A nézők eget verő ujjongással fejezik ki megelégedésüket a bivaly minden egyes aktív megmozdulására, ha megtorpanva három lábon megáll, vagy ha fejét rázza fújtatva. A bivalyfelvonulás után pedig kezdődhetnek a
viadalok. A bivalyviadal legtöbbször viszonylag békésen végződő esemény. A felingerelt, felizgatott bivalyokat egymásnak uszítják, s azok fejüket egymásnak vetve igyekeznek egymást kitaszítani az alkalmi küzdőtérről.
Az erősebbik a másikat vadul tolja maga előtt, s a küzdelem általában a gyengébbik megfutamodásával ér véget.
Noha a bivalyok szarva erősen hátrahajlik, fejük vad csapkodása által okozhatnak egymás nyakán, vagy oldalán különféle sérüléseket. A jámbor bivaly szarva esetenként életveszélyes fegyverré válhat. A lakosság körében nyilván nem véletlenül őrződött meg a következő mondás: „ - Ha hosszú életet kívánsz, őrizkedj a déli napsütéstől és kezeld óvatosan a bivalyokat.” 
 
 
A bivalyviadal mellett rendszeresen bemutatkozik a közönségnek a saket kura, a harapós ló is, amely fajtársával megküzdve már izgalmasabb és látványosabb szórakozást nyújt. A lovakat úgy tüzelik föl egymás ellen, hogy hozzájuk izgató közelségben elővezetnek egy kancát. Az izgalmi állapot általában hamar bekövetkezik, hiszen a viadalokon szereplő lovakat nem dolgoztatják és jól táplálják. A lóviadalon megszokott fogásnemként a testtel történő taszítás, harapások a nyakra és a különféle ravasz cselezésekkel kombinált kétlábon táncolás szerepel.
A küzdelem itt is a gyengébb megfutamodásával végződik, de nem ritka, hogy harapásaikkal komoly sebeket is ejtenek egymáson. A bivalyviadal és a lóviadal általában nem kerül az állatok életébe. 
 
 
A legnépszerűbb, ugyanakkor sokkal veszélyesebb a kakasviadal, amelyet Indonéziában naponta rendeznek az érvényben lévő tilalom ellenére. Vallási szertartás részeként viszont engedélyezett, ezért mindennap valamely ünnepet ülnek a kakasviadalok résztvevői. A bivalyviadalok, lóviadalok és kakasviadalok résztvevői egyben szenvedélyes szerencsejátékosok is. A rendezvények alkalmával hatalmas pénzösszegek, szántóföldek, bivalyok és asszonyok cserélnek gazdát. Balin naponta megtelik az egyes falvak arénája. A kakasviadalon csak férfiak vesznek részt, a nők eközben a rizsföldön dolgoznak, s azt is engedelmesen veszik tudomásul, ha hazatértük után az derül ki, hogy nincs miből élniük, éhezniük kell abban a hónapban. A balinéziai kakasviadalt az egyéb indonéziai-szigeteken honosaktól halálos kimenetele különbözteti meg. A kakasok kiontott vére a mai napig fontos áldozat a démonoknak, s a balinézok 'véresőnek' (sabah getih) nevezik. A legenda szerint a kakasviadal - mint oly sok más - Jávával kapcsolatos, ahol már az ősidőkben is tartottak effajta mérkőzéseket. A legenda szerint egy tekintélyes jávai pap rossz útra tévedt fiát, Ida Bagus Manik Angkerant gonosz cselekedetei miatt Balira száműzte. Az ifjú bráhman, minden tréfa, játék és bátorságot igénylő tevékenység barátja és mecénása sokféle szórakozást hozott Balira, így a kakasviadalt is. Ida Bagusz Manik Angkerant azóta a kakasviadal isteneként tisztelik, s a jelenlévő pap minden egyes viadalon bemutatja az őt megillető áldozatot. 
 
 
A kakasokat gondosan választják ki, s keményen trenírozzák. Sokáig nyers hússal etetik, s olykor heteken, hónapokon át egy kosárban, ketrecben tartják bezárva. A bezártságból szabadulni akaró, kellően megvadított kakas erős ellenfél lesz, ha végre szabad területen mozoghat. A küzdelem kezdetén kiválasztanak két nagyjából egy súlycsoportba tartozó kakast, s lábukra selyemzsinórral hat-nyolc centis acélpengéket erősítenek. Gazdáik hosszasan bőszítik őket, húzogatják a nyakukat, pöckölik a fejüket, s ha már kellőképpen felajzották őket kezdődhet a viadal. Egy vödörben fél kókuszdió átlyukasztott héja úszik. Mire a dióhéj lesüllyed, véget ér egy menet. A küzdelmek gongütéssel kezdődnek és érnek véget, ekkor gazdáik szétválasztják őket. Némely küzdelem a negyedik menettel sem jut dűlőre. Ilyenkor a két kakast egy nagy ketrecbe zárják, ahonnan már nincs kiút. Egyik-másik küzdelem csak néhány kisebb akcióból áll, mások pedig órákig is eltartanak.A két kakas nyomban egymásnak ugrik, s tépni-vágni kezdi egyik a másikat. Néha repkedni is próbálnak, hogy megfelelő helyzetbe kerülve begyen rúghassák egymást. Az erősebbik lassan felülkerekedik, s a több sebből vérző gyengébbiknek megadja a kegyelemdöfést, acélsarkantyúját belevágva végez vele. A vesztes kakas tábora csöndes, a győztesé ujjong. A szokások szerint a vesztes kakasból levest csinál a győztes tulajdonosának felesége. A balinéz férfiak - hitük szerint - ezáltal mágikus erőre tesznek szert. .A viadal költségeit a belépőjegyek árából fedezik. A fogadásokból befolyt összeg tíz százalékát áldozatokra és közügyekre fordítják. 
 
 

A kakasviadal veszélyes sport. A Fülöp-szigeteken egy kakas még a küzdelem előtti bőszítés során oly mértékben megvadult, hogy gazdáján súlyos sebeket ejtett, s a versenybírót is megtámadta. A negyvenhárom éves bíró, akit a kakas éles sarkantyújával a karján és a hasán sebesített meg, a nagy vérveszteség következtében, a kórházba szállítás közben meghalt. Nem ritkák a különféle hasonló balesetek, de a kakasviadal szent. Vallási alapon történik, s a nép tiszteli a vallási szertartásokat. 

A bivalyok-, kakasok-, lovak és más állatokközti viadalok megrendezése Kínában, Indiában és az egész délkelet-ázsiai régióban bevett szokás. A törvények sok helyen ma már tiltják ezeket a viadalokat, de az egyszerű falusi népeket nehéz megrendszabályozni. 

 

A mappában található képek előnézete Jallikattu from Tamil Nadu